Az objektívekben egy vékony fémlemezekből kialakított szerkezeti egységet találunk. Ez a fényrekesz vagy idegen nyelven blende. Segítségével a lencséken áthaladó fény mennyiségét lehet szabályozni. Nyitott rekesznél az objektív világosabb képet rajzol a filmre, a rekesznyílás szűkítésével a kirajzolt kép sötétebb lesz. Ennek oka, hogy szűkebb blendenyílásnál kevesebb fényt enged át ez a szerkezeti egység. A különböző nagyságú beállítható rekesznyílásokat általában szabványos számértékek jelölik. Ezek a rekeszértékek, más szóval fokozatok.

A szabványos rekeszértékek: 1,4 - 2 - 2,8 - 4 - 5,6 - 8 - 11 - 16 - 22 - 32. 

A kisebb számoknál több az objektíven átjutó fény. Ezek a nagyobb rekesznyílások. A nagyobb számértékek tehát a szűkebb nyílásokhoz tartoznak. A nagyobb rekesznyílásoktól a kisebbek felé haladva minden rekeszértéknél feleannyi fényt enged át az objektív, mint az előzőnél. Ez a számokon nem látszik, hiszen 2 fele nem 1,4. Az ok a kör területében keresendő (r2 x pí). De ha utána számolunk, akkor az 1,4-es blendeérték területének fele megfelel a 2-es rekeszértéknek.

A fényképezőgépeken nemcsak ilyen szabványos értékeket találunk. Sokszor a köztes értékek is kijelzésre kerülnek, vagy beállíthatók. Például az 5,6 és a 8 között a 6,3 és a 7,1. Egy korszerű digitális fényképezőgépen például a következő rekeszértékeket találjuk: 3,5 - 4,0 - 4,5 - 5,0 - 5,6 - 6,3 - 7,1 - 8,0 - 9,0 - 10 - 11 - 13 - 14 - 16 - 18 - 20 - 22. Ebben a számsorban két szabványos érték (például a 8 és a 11) között három kisebb fokozatot lehet beállítani.

A blendeértéket általában az AV módban módosíthatjuk. Ez az Aperture Value (epöcsör velju) rövidítése. Tehát a blende értéket itt állíthatjuk a lehetséges értékek között. Ezt a funkciót gyakran emlegetik blende előválasztásnak. Ekkor a gép automatikusan beállítja a záridőt. (ha a blendét állítjuk be manuálisan, akkor a gép automatikusan a záridőt fogja beállítani) És ez működik fordítva is. (általában van olyan funkció is ahol mindkettőt egyszerre egymástól függetlenül is beállíthatjuk) Bár a különböző zár- és rekesz-beállítási kombinációkkal ugyanazt a megvilágítást érhetjük el, a kapott kép nem feltétlenül lesz ugyanolyan, mivel egy hosszabb záridővel, de szűkebb rekesszel készített fénykép gyors mozgás esetén elmosódottabb, mert sokáig exponáltunk, mélységében viszont élesebb lesz. Ezek összefüggését mutatja az alábbi táblázat. Nézzük a táblázatot és egy másik példát... Ha nagy blendét állítunk be, ahhoz rövid exponálási idő fog tartozni, mert a nagy blendén elég fény jut be, e rövid idő alatt, ahhoz hogy jó képet kapjuk. A rövid exponálási időből adódóan a mozgás megfagy, vagyis megmerevedik. Viszont ha kis blendét állítunk be, ahhoz hosszabb exponálás tartozik, tehát a mozgás elmosódik.